"A kiválóság nem örökletes. A minőség nem veled születik. Csak akkor lehetsz a legjobb, ha a legjobbakkal veszed fel a versenyt."

Gundel Károly

2018. május 27., vasárnap

~ KIJEVI HÚSGOLYÓ ~















Vannak étel-klasszikusok amik sosem fognak kimenni a divatból, maximum csak profilt váltanak, és egy kissé átalakulnak. Pont ilyen ez a csibegolyó is. A hozzávalók ugyan azok mint az eredeti receptnél, csak a formavilága lett más. Nagyon régen nem ettem kijevit, ha jól visszaemlékezem talán ifjú hajadon koromban talán... Ezért éppen itt volt az ideje, hogy felelevenítsem a történelmemet és újból megkóstoljam, valamint helyet kapjon magának a blogom polcain. A felszúrt szelethúst elfelejtve, begolyóztam a történetet. Remek ebéd lett egy kis petrezselymes burgonyával, rukkolával és tartármártással. Az aranyló, ropogós golyókban megbúvó fűszeres-olvadt sajt, hát..., ízorgia!


Hozzávalók: 2 egész csirkemell filé, ízlés szerint só, őrölt fekete bors. Töltelék: 10-10 dkg Trappista és Gouda sajt, 1 tojás sárgája, 1 kanál puha vaj, 3 gerezd, fokhagyma, 2 evőkanál aprított petrezselyemzöld, só, őrölt fekete bors. Panírozás: liszt, felvert tojás, zsemlemorzsa. Sütés: olaj.


A csirkemelleket megmossuk, szárazra megtöröljük és egy éles késsel vágódeszkán, pépesre vagdaljuk. A csirkemasszát ízesítjük sóval és borssal. A sajtokat megreszeljük, majd hozzákeverjük a zúzott fokhagymát, a vajat, a tojássárgáját, sót és a vágott petrezselymet. Kikeverjük a masszát majd egy fél órára betesszük a hűtőbe dermedni. 



Vizes kézzel veszünk egy tojásnyi húsmasszát a kezünkbe, ellapítjuk és közepére teszünk a hideg sajtmasszából. 
  



Gombóccá formázzuk úgy, hogy hús teljesen befedje a sajtmasszát. Mikor elkészült az összes golyó, bepanírozzuk őket. 
 


Forró olajban, szép aranybarnára, ropogósra megsütjük a golyókat, majd petrezselymes burgonyával, rukkolával és házi tartár mártással forrón tálaljuk.







2018. május 24., csütörtök

~ SZILVALEKVÁROS DERELYE ~















Derelye..., alis Barátfüle. Gyerekkorom egyik kedvenc csemegéje. Mama sokszor készítette, és nem csak pár darabot, hanem egy egész lábossal főzött belőle. Két napig jártunk rá, annyi volt belőle. Apukám is nagyon szerette a finom szilvalekvárral megtöltött, puha párnácskákat. Nyilván a szilvalekvár is házi projekt volt, amit üstben főztek, valahol vidéki mezsgyéken, alig cukorral. Sajnos egyre kevesebb a házi finomság manapság, mert a mai fiatalok inkább megveszik a mélyhűtött vackokat, nem tudván, hogy azok a közelükbe sem érnek a házilag készült társaikhoz. A barátfülénél már csak a mama sárgabarackos gombóc volt egy fokkal jobb. Bár a tésztájuk teljesen más, mégis egy lapon lehetett ezt a két ételt emlegetni a nudlival együtt. Mint tudjuk, a gombóc tészta burgonyás, a derelye pedig sima gyúrt tésztás. Végül is mindegy, mert ez is jó, meg az is jó. Nem túl diétás fogás, de néha nem árt bűnbe esni egy két "fülecskével"....


Hozzávalók 4 személyre: 400 gr. liszt, 4 egész tojás, 1 csipet só, 1 kis kanálka puha vaj. Töltelék: sűrű szilvalekvár. Továbbá: 1-2 kanál olaj, 1 bögre zsemlemorzsa, porcukor.


A lisztet tálba mérjük, beleütjük a tojásokat, hozzáadjuk a vajat, a csipet sót. Rugalmas tésztát gyúrunk belőle. Letakarva a tésztát, fél órát pihentetjük. Ez azért kell, mert így sokkal jobban nyújthatóvá válik a tésztánk a sikérnek köszönhetően. Közben egy nagy fazékban bő, sós vizet forralunk, valamint a zsemlemorzsát megpirítjuk az olajon, szép aranybarnára. A pihentetett tésztát lisztezett lapon nagyon vékony téglalapra kinyújtjuk, derelyevágóval kb. 8 x 8 cm- es kockákra felvágjuk és az egyik csücsök részre teszünk egy kiskanál lekvárt. Kissé megvizezzük a tésztaszéleket, a levegőt kinyomva a töltelék körül, rányomjuk a tészta másik felét. Ha biztosak akarunk lenni abban, hogy a töltelék ne jöjjön ki főzés közben a tésztából, akkor toljuk át rajta a derelyevágót. Az biztos lezárja majd a derelyéket. A tésztákat lobogó vízbe engedjük és addig főzzük, míg fel nem jönnek a víz felszínére. Kb. 1 percet még főzzük őket, majd szűrőlapáttal kiszedjük a vízből, lecsepegtetjük és máris megforgatjuk a zsemlemorzsában. Porcukorral gyengén meghintve, forrón tálaljuk. 










2018. május 20., vasárnap

~ NARANCSOS - VANÍLIÁS PUDING ~













Kellemes és hűvös desszert, sütés nélkül. Könnyen megúszhatjuk a desszert készítés fáradalmas munkáját, ha ennél a pudingnál tesszük le a voksunkat. Két kis lábaska elég az elkészítéséhez és percek alatt le is tudhatjuk vele a munkát. Persze azért azt elárulom, hogy a hűtése tovább tart ennél, ezért érdemes 2-3 órát rászánni a teljes dermedésére. Ilyenkor jó barátunk lehet egy vödörnyi jégkocka, ami segíthet a lehűtésében.  


Hozzávalók 10 szelethez: 600 ml tej, 200 ml tejszín, 120 gr. cukor, 75 gr. étkezési keményítő, 1 kávéskanál vanília eszencia, 1 csipet só. Narancsos pudinghoz: 600 ml. narancslé / 100 %-os /, 100 gr. cukor, 75 gr. étkezési keményítő. Szóráshoz: kókuszreszelék.


Külön-külön a fehér, illetve a narancsos pudinghoz, kisebb edénybe mérjük a hozzávalókat, majd állandóan kevergetve, nem túl magas hőfokon, hogy ne legyen majd csomós a krémünk, sűrűre megfőzzük a pudingokat. Egy kerek, mélyebb üvegtálat kiöblítünk hideg vízzel, majd először a fehér pudingot, utána a közepébe pedig a narancsos pudingot öntjük bele, forrón. Kanállal néhol belekeverünk egy picit, majd frissen tartó fóliával letakarjuk a tálat. A fóliát pár helyen szúrjuk meg késel, hogy a pára elillanjon belőle. Hidegre tesszük hogy kihűljön, majd hűtőben dermesztjük tovább a teljes megszilárdulásig. Tálaláskor kókusszal szórjuk meg és úgy vágjuk szeletekre.







2018. május 18., péntek

~ TUNÉZIAI BÁRÁNYRAGU LEVES - HLLALEM ~
















Ahogy tavaly, úgy idén is meghívást kaptam, a Tunéziai Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal által megrendezett főzőestre. A Tunéziából érkezett, igen megbecsült és nagy tudással bíró séffel kellett szimultán főzni, több csapattal karöltve. A menü igen izgalmasnak ígérkezett és a hozzávalókat megpillantva, ennek erős nyomatékot is kaptunk. A kissé hangzavaros, de jó kedélyű főzés során, minden csapat beleadott apait-anyait. Sürögtünk-forogtunk a konyhában, szinte tapintani lehetett a felforrósodott hangulatot. Követve a séf mozdulatait és technikáját egyre gyorsabban készültek el a menüben felsorolt, izgalmas ételek. Mivel amúgy is nagy rajongója vagyok a tenger adta élőlényeknek, nem volt kihívás számomra a tintahal elkészítése sem. Megjegyzem, az egyik kedvenc alapanyagom, és ha tenger mellett sziesztázunk, akkor sohasem hagyom ki a kóstolását. Most megtöltve került a zsűri elé, úgy hogy így is sikerült már megkóstolnom ezt a halféleséget. A menü amit lefőztünk a következőképpen állt össze:

HLLALEM LEVES

TÖLTÖTT TINTAHAL

TUNÉZIAI SALÁTA

RÓZSAVÍZZEL ILLATOSÍTOTT MANDULAGOLYÓ
                                                                 
Sajnos idén nem nyert a csapatunk, de attól függetlenül jó volt főzni és új emberekkel megismerkedni. Egyik oszlopos csapattagom Gallov Andrea volt, aki a Sherpa Konyhája blog írója. Vele, és a Story Magazin újságírónőjével alkottunk egy csapatot és keltettük életre az ételeket. Köszönöm a részvételt és remélem talán jövőre is kipróbálhatjuk majd a tudásunkat, a tunéziai ízek világában. Az elkészült levest megkóstolva, olyannyira elvarázsolt az ízvilága, hogy már másnap megfőztem az itthoniaknak. Szóval ha van kedvetek, együnk egy jó levest, Tunéziaiul... 


Hozzávalók: 1 fej vöröshagyma, 3 gerezd fokhagyma, 3-4 evőkanál olíva olaj, 500 gr. báránycomb, 1 evőkanál harissa, 2 evőkanál sűrű paradicsompüré, 1 nagyobb sárgarépa, 1 paradicsom, 1 bögre csicseriborsó, 1 bögre zöldborsó, 1 szárzeller, 1 csokor petrezselyemzöld, 4 kanál száraz csigatészta, ízlés szerint só, őrölt fekete bors, 1-1 kiskanál kurkuma, csípős fűszerpaprika, őrölt koriandermag, 1 kávéskanál ecet vagy citromlé.


A húst kisebb kockákra felvágjuk, a hagymát és a fokhagymát pedig felaprítjuk. Egy lábosban felhevítjük az olívaolajat, majd a hagymákat rádobva kissé elősütjük. Mikor a hagyma üvegesre sült az olajban, hozzáadjuk a felkockázott bárányhúst és erős tűzön, kevergetve kissé elősütjük azt. mikor a hús kifehéredett és sült egy kicsit, akkor hozzáadjuk a harissa pürét, a paradicsompürét, az aprított sárgarépát, az aprított paradicsomot és egy kevés vizet, hogy ne égjen le a ragunk. Ízesítjük a ragut a fűszerekkel és beledobjuk a félbevágott szárzellert is. Lefedve, majdnem puhára pároljuk a leves alapot. Mikor a hús már majdnem puha, akkor hozzáadjuk a leveshez a csicseriborsót, a zöldborsót, a vágott petrezselyemzöldet és a csigatésztát. Kb. 1,5 liter vízzel felöntjük a ragut, utána ízesítjük ha kell, majd lefedve, lassú tűzön  készre főzzük a levest.Mikor megfőtt, a szárzellert kivesszük belőle, felkockázzuk és visszatesszük a levesbe. Kevés ecettel vagy citromlével savanyítunk a levesen, majd petrezselyemmel megszórva, forrón tálaljuk.   




Jöjjön pár fotó a főzőestről is...














2018. május 17., csütörtök

~ CHIA MAGOS STICKLETTI ~












Isteni ropogós rudacskák, chia maggal és egy kis parmezánnal. Nincs jobb nassolni való, mint egy adag házilag készült ropi. Ebben tényleg nincs semmi nem odavaló dolog, gondolok itt a színezőanyagokra és az ízfokozókra... Fehér tönköly búzaliszttel készül, úgy hogy ha nem is nagyon, de egy kissé vitálisabb csemegéről beszélhetünk. Roppant könnyű elkészíteni, hiszen a hozzávalókat csak egyszerűen kikeverjük, nyomózsákba töltjük és vékonyan kinyomjuk a tésztát a sütőpapírokra. Jó ropogós, igazi házi ropi lesz belőle.


Hozzávalók: 150 gr. fehér tönköly búzaliszt, 2 kanál olaj, 2 kanál chia mag, 2 kanál reszelt parmezán sajt, 1 kávéskanál só, kb. 1/2 csésze víz / lisztfüggő! /.


A hozzávalókat egy tálba mérjük, majd a vizet fokozatosan adagolva, kissé lágyabb galuskatésztát készítünk. 




A tésztamasszát habzsákba töltjük, sima csövet teszünk a végére, vagy vágunk rá egy kisebb lencsényi átmérőjű lyukat.






Egy nagyobb tepsibe sütőpapírt teszünk és kb. 10 cm-es rudakat nyomunk ki a tésztából. Ebből a mennyiségből 2 tepsinyi adag lesz.




A sütőt előmelegítjük 180-200 °C-fokra és a ropikat 10-15 perc alatt szép aranysárgára, ropogósra megsütjük. A kész rudacskákat tálba szórjuk és máris ropogtatjuk.