Ha valamire is jó egy rendrakás a fiókban, arra biztos, hogy megtaláljunk egy megsárgult, alig olvasható sajtcédulát, amire kitudja, hogy ki, és mikor rögzített, egy finom sütemény receptjét... Talán anya volt, réges-rég, vagy a nagyi...Lényeg, hogy jókor jött, így Karácsony előtt. Mielőtt díszítené a süteményes tálat, gondoltam előtte, nem árthat egy próbasütés. Úgy gondolom, hogy tökéletesen megfelelő lesz...
Hozzávalók fehér tésztához: 15 dkg liszt, 1 mokkáskanál sütőpor, 1 csipet só, 1 tojás sárgája, 2 evőkanál narancslé, 7.5 dkg cukor, 7.5 dkg vaj, 1 narancs reszelt héja.
Hozzávalók a sötét tésztához: 15 dkg liszt, 7.5 dkg cukor, 7.5 dkg vaj, 1 csipet só, 1 tojás sárgája, 1 mokkáskanál sütőpor, 2 evőkanál keserű kakaópor, 2 evőkanál narancslé.
Mindkét részhez összegyúrjuk a tésztához valókat, majd fóliába csomagolva a hűtőbe tesszük dermedni. Ezután a fehér részből készítünk egy kb. 30 cm-es rudat, a sötét tésztát pedig kinyújtjuk kb. 30x15 cm-es lappá. A fehér részt, a kakaós tésztára helyezzük, majd feltekerjük az egészet, egy egyenletes rúddá. Kevés kókuszban meghempergetjük a rudat, majd éles késsel, fél cm vastagon felszeleteljük a tésztatekercset.
Sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgatjuk a narancsos kekszeket, és 170 C-on, 12 perc alatt világosra sütjük őket. Kissé megvárjuk, míg langyosra hűlnek, és akkor szedegetjük le őket a papírról. Teához, kávéhoz, nagyszerű aprósütemény.
ILLÉSKRISZ KONYHÁJA

De jó, hogy rátaláltál. Tetszik ez a formázás is! Vittem. :)
VálaszTörlésSzerintem is nagyon király, én is viszem az ötletet:) További jó hétvégét és sütögetést:)
VálaszTörlésNekem is, én is!!!!
VálaszTörlésNagyon guszta! Még soha sem "találkoztam" ezzel a süteménnyel... > tetszik ám! :) ...és nagyon szépek a fotóid!
VálaszTörlésMegláttam, megtetszett, megcsináltam tegnap. Gondoltam elteszem karácsonyra. Rosszul gondoltam!!! Finom vajas, narancsos. csinálom a következő adagot.
VálaszTörlésEzer köszi a receptet. Nagyon látványos kis keksz és pikk-pakk megcsináltam. Nagyon-nagy gáz, hogy viszont, hogy a látványossága miatt dugdosnom kellett, míg kihült és ötszázszor hallgattam meg, hogy: "mikor esszük már?!" :D